BAJA ONLINE

Vetített filmek:

- Amerikai história X

Az Amerikai História X (American History X) egy 1998-ban bemutatott amerikai filmdráma Tony Kaye rendezésében David McKenna forgatókönyve alapján. Egy megrázó, sokat vitatott dráma egy családban zajló rasszizmusról, melynek két főszereplője Edward Norton és Edward Furlong. Az Amerikai história X további sztárja Fairuza Balk (Stacey), Avery Brooks (Dr. Bob Sweeney), Ethan Suplee (Seth Ryan), Elliot Gould (Murray), Stacy Keach (Cameron Alexander) és Beverly D'Angelo (Doris Vinyard).

Derek Vinyard (Edward Norton) jogosnak vélt elkeseredettségében csatlakozik a rasszista fehérekhez. A fehérek felsőbbrendűségét hirdető fiatalok csoportjának karizmatikus vezetője lesz. A börtönben landol egy brutális, gyűlölet vezette gyilkosságért: egy ízben két fekete megpróbálja ellopni a kocsiját, erre megöli őket. A rács mögött Derek világról vallott elképzelései 180 fokos fordulatot vesznek. Szabadulásakor, múltja miatt megszégyenülve ígéretet tesz, hogy megváltozik, de Derek ráébred, hogy meg kell menteni Dannyt (Edward Furlong), az öccsét a hasonló sorstól.

"Figyu srácok. Ideje, hogy kinyissuk a szemünket. Ma éjjel kétmillió illegális bevándorló húzza a lóbőrt az országban. A múlt évben három milliárd dollárt költöttünk, segély címszó alatt olyanokra akiknek semmi joguk sincs itt lenni. Három milliárd dollárt. 400 millió ment el csak a bevándorló bűnözőkre akik azért jutottak be az országba, mert a szaros bevándorlási hivatal szerint nincs értelme utánajárni a bűncselekményeknek. Kit izgat? A saját kormányunk szarik bele. A bevándorlási politikánk kész röhej. Ezek után csoda ha a déli határnál kiröhögnek minket? Röhögnek a törvényeinken? Éjjelente ezrével áramlanak be a paraziták mert azt hiszik, hogy itt kolbászból van a kerítés. Ne röhögjetek. Nincs ezen semmi vicces. Rólatok van szó és rólam. Tisztes, keményen dolgozó polgárokról akik csak pengetnek, de szart sem látnak viszont mert a mi kormányunk jobban érdekli az olyan alkotmányos joga akik még csak nem is amerikai állampolgárok. Ott virít a szabadságszobron: "Otthonra lelsz itt fáradt, éhes és szegény." Az amerikai polgár az aki fáradt, éhes és szegény. Amíg pedig ez nincs megoldva mondjuk azt, hogy bezár a bazár. Mert ezzel csak veszítünk. Elveszítjük a jogot, hogy alakítsuk a saját sorsunkat. Feladjuk a szabadságunkat hogy egy rakás idegen megszállhasson minket és kifoszthassa az országot. És hol történik ez? Nem túl messze. Nem a világ másik végén, ahol nem tehetünk semmit. Hanem itt. Ezen a szent helyen. Ebben a házban a hátatok mögött. Archie Milleré volt ez a bolt mióta az eszünket tudjuk. Dave is ott dolgozott. Mike is ott dolgozott. Ő tönkre megy, mire valami koreai veszi át a boltot és kirúgat mindenkit és hülyére keresi magát, mert 40 rohadt jöttmentet vesz föl helyettünk. Az orrunk előtt zajlik az egész, de nem látom, hogy bárki is tenne valamit, és ez rohadtul bassza a csőrömet. Nézzetek körül. Ez nem az otthonunk. Ez egy harctér. Ma este harcba indulunk. Döntsétek el. Vagy gyökeret verünk a partvonalon és nézzük, ahogy megerőszakolják országunkat. Vagy összefogunk és a tettek mezejére lépünk."

 

"Az elmúlt időben egyre inkább felerősödtek a különböző kisebbségi közösségek, és elsősorban a cigányság elleni rasszista megnyilvánulások. A cigányokat csak úgy általában sértő, megalázó, bántó nyilatkozatokat hovatovább már megszoktuk: meglepetést már ritkán okoznak, most azonban egy ismert mozgalom alelnöke közleményében azt fejtegeti, hogy a cigányságnak vérfertőzés útján degenerálódó, ősközösségi szintű szubkultúrában élő rétege termeli ki magából a cigánybűnözés egy részét" - írja a három ombudsman.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a csehországi Ostravában reagált vasárnap Budai Bernadett kormányszóvivőn keresztül a Magyar Gárda aznapi akciójára, s elítélte a cigányellenes megnyilvánulásokat. A kormányfő megfogalmazása szerint a demokratikus Magyarországon nincs helye a félelemkeltésnek, a kirekesztő gyűlöletnek, ugyanis a félelem nélküli hétköznapokhoz való jog, egymás kultúrájának, származásának és világlátásának tisztelete minden demokratikusan gondolkodó állampolgárnak kötelessége.

 

 

A védőháló alá vont települések többnyire az ország válság sújtotta térségeinek halmozottan hátrányos helyzetű falvai. Ezekben a térségekben az elmúlt egy héten 3700 rendőr 23 ezer óra többletszolgálattal igyekezett rendet tartani a közterületeken - olvasható a Népszabadságban.

A bajai ünnepen a következő film, ami vetítésre kerül:     

- Fernando Meirelles: Isten városa (Cidade de Deus) Dráma.

 

2002-brazil-francia filmdráma 125 perc

A cselekmény Rio de Janeiro nyomornegyedének szegények lakta utcáin zajlik. Két különböző utat bejáró fiú útját követi nyomon 15 éven át, a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek elejéig. Az egyikből fotós lesz, a másikból drogdíler. A film rövid történetek sorozatán keresztül mutatja be életútjukat, melyekből sokszor igen rövidre sikeredett sorsok rajzolódnak ki. Az Isten városa főszereplője nem egy személy, hanem egy hely. Az Isten városa egy hatvanas években elkezdett, szegényeknek épült lakótelep, amely a nyolcvanas évek elejére Rio de Janeiro egyik legveszélyesebb városrészévé vált.A hely történetét a film jónéhány szereplő sztoriján keresztül meséli el.

Ám mindent a narrátor nézőpontjából látunk: Buscape egy szegény fekete srác, aki túl törékeny és félős ahhoz, hogy bűnöző legyen, ugyanakkor túl okos ahhoz, hogy megelégedjen valamilyen alulfizetett munkával. Olyan erőszakos környezetben nő fel, ahol nem sok esélye van. A fiú azonban rájön, hogy más szemmel, egy művész szemével láthatja a valóságot: profi fotós lesz belőle. Számára ez jelenti a megváltást.Nem Buscape a film igazi főhőse. Nem ő mozdítja előre a cselekményt. Nem ő hozza meg azokat a döntéseket, amelyek meghatározzák a fontosabb események láncolatát. Az élete ugyanakkor szorosan kapcsolódik ahhoz, ami a filmben történik, és az ő életszemléletén keresztül értjük meg egy látszólag soha véget nem érően erőszakos világ emberségét.

 

 

 

- Mathieu Kassovitz: A gyűlölet (La haine) Dráma 1995- francia filmdráma 95 perc

A gyűlölet (La Haine) egy francia fekete-fehér francia film Mathieu Kassovitz rendezésében, amit 1995-ben mutattak be. A film egy sötét városi thriller, amit gyakran Franciaország válaszának hívnak Spike Lee Do the Right Thing-jére. Olyan témákat taglal, mint a rasszizmus, az erőszak és az elidegenedett ifjúság helyzete Párizs külvárosaiban. Egy lázadás tör ki az egyik külvárosi gettóban, amit a rendőrség erőszakkal elfojt. A film az ebben a negyedben élő három fiatal barát 24 óráját mutatja be.

Vinz (Vincent Cassel), egy zsidó srác, tele haraggal. Úgy tekint magára mint egy gengszterre, aki képes kivívni a tiszteletet, vagy elvenni azt akár egy rendőr megölése árán is, magát a Taxisofőr Travis Bickle-je után mintázva meg. Hubert (Hubert Koundé) egy színesbőrű bokszoló, aki csendben szemléli a gettót és a gyűlöletet, ami körülveszi. Saďd (Saďd Taghmaoui), az Arab a trió folyamatosan (gyakran indokolatlanul) beszélő hangja. Said próbálja megtalálni a középutat két barátja hozzáállása között az életet és gettót illetően.

 

Egy barátjuk, Abdel Ichaha, akit összevertek a letartoztatása alatt, kómában fekszik. Vinz talál egy, a zavargások alatt elhagyott rendőrpisztolyt és megesküszik, hogy ha a barátjuk meghal, akkor megöl vele egy rendőrt. Ez események sorozatát indítja el, amik a pusztulás útjára vezetik a triót. Beutazván a negyedükből Párizs központjába, szociálisan kívülállónak találják magukat, és lekésvén az utolsó vonatot haza, ténylegesen kizárva érzik magukat a városban. Sikertelen hazatérési próbálkozásuk után kénytelenek egy bevásárlóközpontban aludni.

 

Reggel, mikor megtudják , hogy barátjuk éjszaka meghalt a kórházban és egy csapat skinheaddel találják magukat szemben, egy pillanatra úgy tűnik, hogy Vinz beváltja amivel hencegett, de amikor valóban szembenéz a fenyegető hatalommal és a lehetőséggel hogy megöljön egy skin-t, Vinz rosszul lesz, és nem tudja meghúzni a ravaszt. Ahogy hazaérnek, Vinz átadja a fegyvert Hubert-nek békülési szándékának jeleként. Huber elindul a többiektől, de visszafordul mikor meghallja egy autó fékezését. Mikor észreveszi, hogy egy rendőrautó az, gyorsan elindul vissza feléjük. Vincet egy rasszista rendőrtiszt zaklatja, akivel a filmben korábban már volt nézeteltérése, és a rendőr gondatlan fegyverhasználata miatt (véletlenül??) fejbelövi Vinzt. Huber előveszi és a rendőrre fogja a pisztolyát.

 

A záró jelenet: Huber és a rendőrtiszt egymásra szegezik a fegyvereiket. A végkifejlet nem egyértelmű, a kamera Saidra vált, aki behunyja a szemét. A képernyő elfeketedik és egy pisztolylövés hallatszik.

 

16 órától: Recycling technikán alapuló kézműves foglalkozás

16 órától:
- az előzetesen meghirdetett képzőművészeti pályázatra beérkezett legjobb pályaművek kiállítás megnyitója és díjkiosztó
- Graffiti készítése

Téma: "Lépjünk fel a rasszizmus ellen!"

17 órától a Grupo Capoeira Brasil bajai csoportjának bemutatója

21 órától ingyenes koncertek a nagyteremben

Tervezett fellépők:
- HTT (punk)
- PeARCe (Hip-Hop)
- Strange (Ska)
- Dózer.hu (HardCore)
- Holyman's Glorye (HardCore)
- Oldunlotk (Beat Box)

A rendezvény ingyenes. A helyszínen büfé üzemel. Várunk mindenkit szeretettel!

Baja Online: baja.mconet.biz

Szóljon hozzá a Baja - fórumon!