BAJA ONLINE

Ezek közé tartozik a bajai főiskola is.

Az Eötvös József Főiskola új könyvtár és előadó épületét, valamint a kollégiumot tavaly tavasszal adták át. Baján a főiskolai beruházás összértéke másfél milliárd forint volt. A fejlesztést a főiskola a szakminisztériummal és a kivitelezést végző céggel közösen tudta megvalósítani. Ez utóbbinak 20 éven keresztül éves szinten bérleti díjat fizet az iskola, ami a közüzemi, és üzemeltetési díjakból, valamint az építkezés költségeiből áll.

Tavaly mintegy 300 millió forintot tett ki ez az összeg. Az idén már 345 millió forintot kell fizetni. A drágulás egyik oka, hogy az építkezést hitelből valósították meg és az euróban megállapított törlesztések nagy mértékben emelkedtek. Amikor a főiskola és a szaktárca eldöntötte az építkezést, akkor a kormányzat a költségek felét vállalta magára. De csak egy évig.

 

Az idei évben már csak 127 milliót ad a minisztérium, a bajai  főiskolának 218 millió forintot kell kigazdálkodnia. Ez ugyan csökken a fenntartási normatívával, a lakhatási támogatással és a diákok által fizetett kollégiumi díjakkal, de így is legalább 190 millió forint kell előteremteni. Sok választási lehetősége nincs az intézménynek: elad, bérbe ad, költséget csökkent és megpróbál hallgatói létszámot növelni.
Mivel a bajai Eötvös József Főiskola gondja nem egyedi eset, így a vezetők abban bíznak, hogy sikerül a kormányzatnál azt elérni, hogy a bérleti díjak legalább 40%-át támogatásként adja meg jövőre az állam. Szakértők szerint ennél jóval többre van szükség, ellenkező esetben erejükön felül vállalnak az intézmények, aminek nem látni még a következményét.

Korábban az ELTE-n akartak ppp-beruházással egyetemi épületeket teljesen felújítani - a magántőkéből megvalósuló beruházásról (public-private partnership - ppp - program) szóló tárgyalás: a testület elutasította a tárgyalásokon kialakult lehetőséget. A beruházás megvalósulásának a legnagyobb előnye az lett volna, hogy számos, hosszú ideje húzódó problémát meg lehetett volna így oldalni: a Rákóczi út 5. alatt található épület sorsa rendeződhetett volna azáltal, hogy végleges elhelyezést kap benne a Társadalomtudományi Kar; ezáltal természetesen a lágymányosi viszonyok is rendeződtek volna.Természetesen elég súlyos szempont volt a másik oldalon, hogy mindez - túl azon, hogy előreláthatólag húsz évre előre lekötötte volna az egyetem fejlesztési forrásait - mintegy 226 millió forintos évi pluszköltséget jelentett volna az egyetem számára, és erősen kérdéses volt, hogy ezt az egyetem képes lett volna többletbevételeiből finanszírozni.

Kérdés, hogy a bajai egyetem milyen megoldást talál az így megoldatlanul maradt problémákra. Érdeklődésünkre az OM elmondta: ha az egyetem segítséget kér, újabb tárgyalások kezdődhetnek, de nem az eseményeknek ebben a fázisában